Mariazell története

Fekvése
Mariazell Stájerország és Alsó-Ausztria határán fekszik az Északi Mészkő-Alpokban, a Bürgeralpe (1270 m) lábánál. A város több völgy találkozásánál fekszik, elhagyni minden irányban csak kisebb-nagyobb hágókon és nyergeken keresztül lehet. A szomszédos völgyek sugárirányban ágaznak szét: Salzatal, Walstertal, Ürünautal, Aschbachtal, Gollradtal, illetve a már Alsó-Ausztria területén fekvő Erlauftal és Lassingtal.

Éghajlat
A vidék adottságai miatt éghajlati szempontból Ausztria kevésbé kedvező éghajlatú területeihez tartozik. A telek az átlagnál hidegebbek, a régióhoz tartozó Halltalban nem ritka a -30 °C-os fagy sem. A nyarak is az átlagnál hűvösebbek, jellemző a bőséges csapadék. A legbarátságosabb évszak az ősz, októberben a legmagasabb a napsütéses napok száma és a november a legszárazabb hónap. A csapadék éves mennyisége 1200 mm, a legcsapadékosabb hónap a július és a december, utóbbi miatt a vidék nagyon hóbiztosnak számít, az év 115 napján borítja hótakaró. Ugyanakkor az éghajlat kedvez a köd kialakulásának is, főleg a völgyekben. Mariazellben évente átlagosan 60 napon van köd. Az uralkodó szélirány az északnyugati, de gyakran fúj a Hochschwab irányából délkeleti szél is. A völgyekben a csekély légmozgás miatt gyakori a hőmérsékleti inverzió.

Története
Időszámításunk előttről, illetve az időszámításunk szerinti első századból nincs bizonyíték állandó településre a vidéken, ám a régió illír-kelta hegy- és folyónevei e törzsek itteni előfordulására utalnak. Valószínűleg ismerhették már a halltali sót is, az i.e. 16. században a rómaiak só útja is ezen a vidéken haladt át.

A 6. században az avarok uralma idején földművelő szlávok telepedtek le a környék hegyvidékén, erről szintén a helység- és hegynevek tanúskodnak. 1025-ben 11. Konrád császár a mai Mariazell területével együtt a mürztali grófság egyes részeit sógornőjének, Beatrixnak ajándékozta. Az ajándékozás körüli vita egészen a pápáig eljutott, a döntést végül Eberhard salzburgi érsek hozta meg, a területet St. Lambrecht apátságának ítélve. A város alapításának napjaként egy IV. Adorján pápától származó oklevél alapján 1151. december 21-ét tartják számon.
A Cell név legelőször II. Frigyes osztrák herceg 1243-as oklevelében bukkan fel, amelyben St. Lambrecht apátjának szabad rendelkezést biztosít, a Cell környéki só- és ércbevételek fölött. Ez után az apát 1342-ben engedélyt kapott, hogy vásárt rendezzen. Ehhez az addigra jelentősebb településsé vált Mariazellt választotta. 1344-ben kapta meg a település a vásárjogot, amely alapján a polgárok kereskedhettek és vásárokat tarthattak. A mostani főtér és a három több utca is ebben az időben alakult ki a ma is látható tormájában. A 14. század folyamán a templomot gótikus stílusban többször is átépítik. A törökök 1420-ban jönnek először Mariazell be, a tüzek megrongálják a házakat és a templomot is. 1474-ben a következő tűzvész újabb pusztítást végez. 1532-ben visszatérnek a törökök, több házat felgyújtanak, ám a templomot ezúttal megkímélik.

1644-ben megkezdődnek a templom barokk stílusú átépítésének munkálatai, amelyek 1780-ig tartanak. 1679-ben I. Leopold császár Mariazellbe látogat, ám kíséretének egy tagja behurcolja a városba a pestist, amelynek 156-an esnek áldozatul. 1683-ban újabb török támadástól tartva a kegyszobrot és a Mária-képet is St. Lambrechtbe szállítják, ám még az év folyamán vissza is kerülnek eredeti helyükre.
1736-ban a frissen megházasodott Mária Terézia férjével felkeresi Mariazellt, majd 1742-ben érckitermelési jogot ad az apátnak Gollrad és Aschbach területére, továbbá engedélyezi egy vasmű építését és üzemeltetését. 1786-ban II. József császár számos kolostorral együtt megszünteti bt. Lambrechi apátságát is, ami Mariazellt is érinti. Akadályozzák a zarándoklatokat, később teljesen meg is tiltják azokat. 1798-ban újabb hatalmas tűzvész pusztít a településen.
1800-ban újabb tűz pusztít a város más részein, majd 1805-ben a franciák támadásakor Mariazell környékén is harcok folynak. 1809-ben az egyházi kincseket Temesvárra menekítik a franciák elől, akik néhány héttel ezután elfoglalják a települést. A harcok, a fosztogatás és a rossz termés megtizedelik a lakosságút. 1816-ban éhínség köszönt Mariazellre, amin Leopold főherceg burgonyaszállítmányokkal próbál segíteni. A település történetének legnagyobb, 182?-es tűzvésze szinte mindem lángba borit, a templom is nagy károkat szenved, ám 1828 és 1832 között nagy áldozatok árán újjáépítik. 1837-ben Mariazellbe látogat I. Ferdinánd császár, majd a fennállás 700 éves évfordulóján I. Ferenc Józsel császár hitvesével, Erzsébettel. Uralkodása alatt alapítják 1849-ben az első csendőrőrsöt, választják 1830-ben az első polgármestert, építik meg 1856-ban a Bürgeralpén az első kilátót és alapítják meg 1874-ben a tűzoltóságot.
1892-ben készül el az elektromos művek, amely Mariazell áramellátását biztosítja, 1896-ban építik meg az első általános vízvezetéket, majd 1898-ban bezárják a vasművét. 1907-ben Kirchbergböl Mariazellig ér a vasútvonal, megünneplik a település 750 éves fennállását. 1908-ban a templomot bazilika rangjára emelik, ugyanebben az évben tartja Matthias Zdarsky az első sí tanfolyamokat. 1910-ben harmadik, egyben utolsó alkalommal látogat Mariazellbe I. Ferenc József. 1911-ben pedig a későbbi utolsó császár, Károly főherceg és hitvese Zita jár itt. 1928-ban az elsők között épül meg a Bürgeralpe kabinos drótkötélpályája.
1945-ben az oroszok 5000 fővel bevonulnak Mariazellbe, 1948-ban a település városi rangot kap. 1966-ban Mariazell a kremsmunsten apátság fennhatósága alá kerül, az ezt követő években jelentős felújítási munkálatok kezdődnek az egyházi épületeken. 1983-ban a városba látogat II. János Pál pápa, az oltár a lőtéren áll. Ebből az alkalomból az egész városban nagyszabású felújítási munkálatokat végeznek.
1991 -ben Magyarországra, Esztergomba szállítják Mindszenty József bíboros hamvait. 1992-ben Mariazell visszakerül az alapító St. Lambrecht apátságának fennhatósága alá. 2007-ben a város fennállásának 850. évfordulója alkalmából 2007. szeptember 8-án ide zarándokol XVI. Benedek pápa.

A név eredete, legendák

A város neve
1157. december 21-én este érkezett meg a környékre egy Magnus nevű bencés szerzetes St. Lambrechtbót az ottani apát megbízására, hogy az itt élők lelkipásztora legyen. Magnus magával hozta fából faragott kedves Mária-szobrát is. Ám az utat egy helyen hatalmas szikla zárta el, amelytől nem tudott tovább menni. A szerzetes a Szűzanyához fordult segítségért, imája meghallgatásra talált, a szikla kettéhasadt, így Magnus folytathatta az útját. Megérkezvén a szobrot egy farönkre tette és kis fakápolnát épített köré ( "Mária in der Zette" ), amely hamarosan a vidék hitéletének központjává vált.

A Henrik-legenda
Henrik, Morvaország őrgrófja és felesége is olyan súlyos köszvényben szenvedett, hogy már az ágyból sem tudtak felkelni. Egy éjjel álmukban Szent Vencel azt mondta nekik, hogy bízzanak a Szűzanyában és egészségük visszanyerése után zarándokoljanak el hozzá Mariazellbe, ahol hálájuk jeléül emeljenek templomot. Így is tettek, elrendelték a templom megépítését, majd visszatértek hazájukba. A legendában szereplő Henrik (1197-1222) valószínűleg í. Ottokár király testvére lehet.

A Lajos-legenda
I. Lajos magyar király ellen a törökök és más barbár népek 8000 fős sereggel vonultak, akikkel szemben a 2000 fős sereg helyzete szinte kilátástalan volt. Lajos ekkor a Zelli Istenanyához fordult, aki egy álomban támogatásáról biztosította. Felébredvén a mellén találta azt a Mária-képet, amelyet rendesen egy kis oltáron tartott. Ezt égi jelnek tekintve vonult a harcba, ahol hatalmas győzelmet aratott a törökök felett. Hálából seregével együtt felkereste Mariazellt, ahol hálája jeléül a templomnak ajándékozta az arannyal és drágakövekkel díszített képet és sok más értékes, a címerével ellátott kincset. A legenda történelmi alapokon nyugszik, 1. Lajos magyar király 1342 és 1382 között uralkodott, bár a csata időpontja bizonytalan, a történészek a hagyományok alapján az 1364. évet valószínűsítik.

Gazdaság

Mariazell a Bruck an der Mur régióhoz tartozik Stájerországon belül. Ebben a régióban korábban főleg az ipar dominált, de az ország más részeihez hasonlóan egyre inkább átkerül a hangsúly a harmadik szektorra. Míg az elsődleges és másodlagos szektorban rohamosan esik a foglalkoztatottak száma, a szolgáltatások és a turizmus területén szinte ugyanilyen ütemben nő. A régió két nagyobb városa (Bruck an der Mur. Kapfenberg) biztosítja a munkahelyek mintegy 70%-át, mögöttük 5%-kai Mariazell a harmadik helyen áll. Mariazell legjelentősebb bevételi forrása a turizmus, nagyjából minden negyedik munkahelyet a vendéglátás és a szálláshelyek biztosítják. A régió gazdasági adatai (bevételek, foglalkoztatottság, munkanélküliség) csak nagyon kis mértékben térnek el az országos átlagoktól. A városban számos kisvállalkozás működik, ahol hagyományos termékeket, használati tárgyakat készítenek. Közülük talán a leghíresebb a likőrüzem, ahol tradicionális recept alapján gyógynövényekből készítik a gyomorkeserűt, illetve a mézeskalácsüzem, amely szintén régi recept alapján gyártja a híres mariazelli mézeskalácsot. Mindkét üzem látogatható

A zarándokhely

A város Közép-Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, évszázadok óta keresik fél a zarándokok a csodatévő Szűzanya segítségében bízva. A Szűzanyát számos néven tisztelik: Magna Mater Ausiriae, Alma Mater Austriae, Gnadenmutter von Mariazeíi, Alma Mater Gentium Slavorum, Magna Dominó Hungarorum. A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az I. Lajos állal adományozott Szűz Mária-kép. A kegyszobor 48 cm magas, fából készült és Máriát ábrázolja, aki a jobb karjában tartja a kis jézust. Mária a baljával a gyermeknek egy körtét nyújt, a gyermek pedig a jobbjával egy almát az édesanyjának. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Natív pénteken. Mária születésének ünnepén (szeptember 8.) és a város alapításának napján (december 21.). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a 20. századból származnak. A Madonna és a kis Jézus koronái is adományok, általában a Rudnay Sándor hercegprímás által 1821-ben adományozott és X. Piusz pápa által 1908-ban megáldott koronapár látható a kegyszobron.
Zarándokok már a 12. századtól érkeztek Mariazellbe, de a létszámuk az 1330-as évektől nőtt meg. A hely népszerűsége egészen II. József zarándoklatokat megtiltó rendeletéig növekedett és a tiltás feloldása után újra töretlenül nőtt napjainkig, amikor évente kb. egymillió búcsújáró keresi fel a várost. Egyes becslések szerint közülük minden hatodik gyalogosan érkezik. A tradicionális zarándokútvonalakat 1100 km hosszban, 1981-ben foglalták "Mariazellt zarándokútvonalak 06" néven egységes rendszerbe, ezek Bécsből, Burgenlandból, Alsó-Ausztriából Stájerországból. Felső-Ausztriából és Karintiából vezetnek Mariazellbe.

Látnivalók

• Bazilika: a jellegzetes, háromtornyú templom a város jelképe. Különleges módon ötvözi a gótika és a barokk jegyeit, oltárát Fischer von Erlach készítette.
• Magnus sziklája (Ursprungsfelsea): a legenda szerint ez a szikla zárta el a szerzetes
  útját, ám imái hatására kettéhasadt, ide vezetik vissza a város eredetét, a sziklához
  jelölt turistaút vezet.
• Banyászmúzeum GuBwerkben: az egykori vasöntöde épületében látható a
  vidék bányászatának történetét bemutató kiállítás.
• Múzeumvillamos (Museumstramway): Mariazell vasútállomásán látható a világ
  legrégibb gőzvillamosa. A korhűen helyreállított kocsik a 19. század hangulatát idézik
  a rövid utazás során.
• Mariazelli vasút: a 83 km hosszú keskeny nyomtávú kisvasút romatikus utazási
  alternatívát kínál Sankt Pöiten és Mariazell között.
• Bürgeralpe: Mariazell 1267 m magas hegyére gyalogosan vagy kabinos felvonóval is
  fel lehet jutni. A szép kilátás mellett a hegyen számos sípálya, egy kilátó, egy
  élménypark és több hangulatos alpesi kunyhó várja a látogatókat.
• Holzknechtland élménypark: a Bürgeralpén található élménypark a favágók életét
  mutatja be.
• Gemeindealpe: már Alsó-Ausztria területén található a mariazelli vidék legmagasabb pontja. Az 1626 méter magas hegyre ülőliftekkel lehet feljutni, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a környező hegyvidékre. Télen közkedvelt síterep.
• Salza: a 88 km hosszú folyó jól ismert a vadvízi túrázók körében.
• Szent kút (Heiliger Brunnen): a kút vizének gyógyító erőt tulajdonítanak, így a
  zarándodok is gyakran visznek belőle haza.
• Mechanikus betlehem: a Kálváriahegyen egy magánházban látható egyedülálló
  betlehem 12 újtestamentumi jelenetet ábrázol összesen 130 mozgó figurával.

Testvérvárosai

Mariazell 2004. május 1-jén nyert felvételt az 1996-ban alapított Európai Szentélyek szervezetébe, amelynek a következő európai Mária-kegyhelyek a tagjai:

• Fatima, Portugália
• Lourdes, Franciaország
• Loreto, Olaszország
• Czestochowa, Lengyelország
• Altötting, Németország
• Mariazell, Ausztria
• Testvérváros: Esztergom (2002. május 6.)